Reklám célú társadalom

Szeretünk együtt utazni, és ebből kinőtt egy komplett iparág

Mára már komplett iparág települt rá az eredetileg csak az autósok szabad ülőhelyeinek feltöltésére kitalált telekocsira. Nagy kocsikkal és napi sok fuvarral, egyre több alkalmazottal szállítanak a forprofit transzfercégek. Mindez abszolút legális, és ha pár dologra figyelnének, mindenki jól járhatna.

- BlaBlaCar - mert beírhatod, hogy mennyit beszélsz útközben: bla, blabla és blablabla - sorolta Al Gore látható átéléssel a zöld szervezetek által szervezett, de általa életrehívott és vezetett Klíma Valóság képzésen, Berlinben, mire a széksorok közt eszembe is jutott, hogy én bölcsen a harmadik kategóriába soroltam be magam. Mielőtt rájöttem, hogy az alkalmazást itthon szinte nem használja.

Idehaza ugyanis telekocsizni egyet jelent az oszkározással - a szó már fogalommá vált, oszkárosok, oszkároznak - már nem csak országon belül, de például Szegedről Bécsbe is, nem is drágán. Csak győzzék az eredeti célközönséget jelentő civil sofőrök, akiket néha nem túl etikus módszerekkel igyekeznek kiszorítani a pályáról.

photo-1520088096110-20308c23a3cd.jpg

Na, de kezdjük az elején! 2007-ben két hallgató a Műszaki Egyetemen egy új alkalmazást fejlesztett, amely segítene megkönnyíteni a hazautatásukat a kampuszról vidékre. A buszra kapott diákkedvezmény csökkent, lassú is volt az út, az autóval járó szaktársakat viszont kényelmetlen volt hetente hívogatni, hogy van-e esetleg szabad hely.

Így született meg az Oszkár, amellyel először egy egyetemi programozási pályázatot nyertek meg, majd néhány év alatt letarolta a piacot. Pár évvel a létrehozása után divatszerűen kezdtek el újabb és újabb telekocsi-alkalmazások születni, még az iWiW is előállt a sajátjával - ám végül csak az Oszkár maradt állva, és a legtöbbnek ma már a weboldala sem létezik.

gondoljmaskepp_nagybanner_150.jpgHIRDETÉS

A rendszer lényege, hogy az A-pontból B-pontba előreláthatóan utazó sofőrök némi benzinköltségért cserébe utasokat keresnek üresen maradt ülőhelyek. Egy kétezres fejenkénti árral ha egy négyüléses autót meg tud tölteni egy sofőr, akkor egy Szeged-Pest út akár nullszaldósra is kijöhet, az utasnak pedig ha történetesen nem diák, fele annyiba kerül, mint a vonat és az sem hátrány, hogy nem óránként mennek csak autók, és nem megy el kilenckor az utolsó. Elvileg tehát mindenki jól jár.

Nem szóvicc, hanem rövidítés

Bevallom, sokáig én is azt hittem, a név egyszerűen abból született, hogy a vége rímel a “car” szóra, ám tévedtem. Pedig ezt támasztotta volna alá, hogy a kezdeti marketingben az a-betűt @ jellel helyettesítették img_20170831_160519.jpg(ez valamiért a kétezres években sokaknak szellemesnek tűnt). A név azonban egy rövidítésből származik amely, ahogy az Oszkár blogon láthatjuk, a Műszaki Egyetem egyik padján született meg először.

És jön a kapitalizmus

Azonban mivel bár az elinduláskor az volt az éppen versenyre készülő hallgatók legnagyobb célja az volt, hogy az első nap összejöjjön a tíz felhasználó utas (nem jött), ma már tízezrek használják napont az alkalmazást, és több mint 600.000 felhasználója van. Ennyi utast bizony már nem lehet kiszolgálni csak az éppen arra utazó civil sofőrökkel.

Ezért ha keresunk oszkáros utat, egyre gyakrabban futhatunk bele nagyobb tömegeket kisbusszal furikázó transzfercégek hirdetéseibe, akik naponta akár 8-10-szer is megtesznek mondjuk egy Szeged Mérey utca, Budapest Népliget távolságot külön, erre a célra vásárolt sokférőhelyes autókkal, USB-töltővel és wifivel a kocsiban mondjuk kétezer forintért (vagy Ferihegyre dupla ennyiért, de erről mindjárt).

Ez egyébként abszolút legális - nekik uzleti fiókot kell venniuk, így engedi a rendszer az öt embernél több szállítását és a tetszőleges árak meghatározását. Az árak egyébként szemérmesen emelkednek - mondjuk a fent említett szakaszon pár száz forintot mer csak a többség drágítani, a 2500 forintos lélektani határt nem nagyon lépik át.

És akkor jön Ferihegy. Ami a világ legnagyobb lehúzása. Evör.

Egy sofőr, aki elkér max kétezer-párszázat a Népligetig, ahhoz, hogy kimenjen a repülőtérhez, már vérszemet kapva a kulföldi pénzes turisták és hallgatók gondolatától, mindjárt elkéri a kétszeresét. Minimum. Itt négyezérnél kezdődnek az utak és hatezernél érnek véget.

20150504telekocsi-blablacar.jpgIllusztráció: Origo

- Ez elképesztő lehúzás, kétezernél nem adnék többet egy oszkáros útért már elvből sem - mondja egy elsőéves egyetemista lány, aki sofőröm volt, de élményeiről mesélt utasként is. Azt mondja: ha a reptérre kell mennie, is inkább bemegy BKK-val.

A cég, amely a kezdetekkor egyébként még nem termelt bevételt, 2015 óta szed foglalási díjat az utak után - ezt formálisan az utasok fizetik be, de nagyjából az ÁFÁ-hoz hasonlóképp utána a sofőrnek át kell utalnia a fenntartó cégnek. Ezt 500 forintos ár fölött szedik, egy átlagos 1500-2000 Ft körüli út után ez 100 forintot jelent.

Érdekesség, hogy 2299 Ft a határ, szóval a mostanában egyre gyakrabban 2300-2400-ra emelt utiköltségekért már fejenként 150 Ft-ot szed be a rendszer. Egyébként persze elő is fordul, hogy “régi Uber-esek” Viber-csoporthoz hasonlóan a gyakran és rendszeresen utazókkal páran megegyeznek maszekba.

Aki heti szinten 250 km-nél hosszabb külföldi viszonylatokon több mint 4 utat vagy több mint 5 utas szállítását lehetővé tevő járművel hirdet, köteles Üzleti csomagot vásárolni. Ez fél évre hatezer forint, azaz havonta egy ezres - ezzel lehet párhuzamosan több utat is meghirdetni, abba ötnél több embert fölvenni, és lényegében szabadon meghatározható ezáltal az elkért összeg - “az üzemanyagköltség arányos részénél magasabb díj is kiszabható” - ahogy a rendszer leírása fogalmaz.

Karvalyok a volán mögött

Persze aki már kifizette a drága sokszemélyes autót, az már törekszik a nyereségre - minden áron. Ha pedig elindul, szeretne nyereséges lenni. Egy hétszemélyes transzporter ha két-három személlyel teszi meg az utat, akkor biztosan masszívan veszteséges. Hogy ilyenkor mit tesz a sofőr, az nagyrészt korrekség kérdése tőle és a szállító cégtől, aki alkalmazza: vagy elvisz két embert is, ha már foglaltak, vagy pedig felhív, hogy “bedöglött a futómű”.

Vagy esetleg árat emel indulás előtt - forrásunk szerint ez is előfordul, és a legtöbb utas nehezen tud mit tenni ellene. Lemondani az utat persze lehet, és elsősorban nem azért problémás, mert rontja az utas statisztikáit, amit a sofőrökével ellenétben alig olvas valaki, hanem bizonyos esetekben pontosan tudja, hogy ő az utolsó szabad járat, így megteheti, a foglaló utasok ugyanis rá vannak szorulva a hazaútjára.

Ahogyan az is, mennyire etikusan próbálnak érvényesülni a versenyben. A fent emÍtett lánynak erős sztorija van erről: az utaztató cégek újonnan regisztrált kamuprofilokkal foglalják be a “civil” sofőrök útjait, hogy végül már csak ők maradjanak - mondja felháborodva, jelezve, hogy vele is ez megtörtént.

Hogy a vád igaz-e, azt nehéz ellenőrizni, de gyakori jelenség az indulás előtti elérhetetlen fantomutasok problémája, ezért az sem elképzelhetetlen, hogy a pályán tevékenykedő 4-5 transzfercég egymást is, vagy inkább egymást szívatja ezzel a technikával.

Közös megegyezéssel

Alapvetően ha le szeretnél mondani egy utat, a rendszer megköveteli, hogy indokold meg, és pipáld be, hogy felhívtad a sofőrt. Érdekes csupán annyi, hogy a lehetséges okok közt van egy “A sofőr elérhetetlen” lehetőség, ami érthető is - de ha nem pipálod ki, hogy egyeztettél a sofőrrel, akkor bizony nem engedi lemondani az utat erre hivatkozva sem.

Amikor Oszi bátyám nem jó arc

Na, de mi történik akkor, ha a sofőr problémásan viseledik? Már csak statisztikailag is saját tapasztalat alapján több száz út közül mindenki kifog egy-két zavarodott alakot. Én egyszer egy idős bácsival utaztam, aki mellett miután a transzporterében fülhallgatóról videót néztem és egy, az Oszkár alkalmazás marketingjében is rendszeresen szereplő stand-up comedy videón nevetni mertem - ez olyannyira felzaklatta őt, hogy Népliget helyett megállt Soroksárnál (azért tömegközlekedéssel háromnegyed óra különbség), és követelte, hogy szálljak ki. Majd miután háromszor is megpróbáltam neki kifizetni az út költségét ennek ellenére, méghozzá Euróban, ahogy kérte, nem vette át, hogy aztán a felesége felhívjon később, és üvöltve közölje, hogy illett volna fizetni, egyébként is drogos vagyok és amúgy is engem meg kéne gyilkolni.

Az ilyen helyzeteket azért nehéz kezelni, mert akárhogy is nézzük, amíg utazunk valakivel, addig a biztonságunk - és mondhatjuk, az életünk - tőle függ. Ráadásul a bácsi értékelései sem voltak többségében rosszak - ha éppen nem borul el az agya, simán lehet, hogy rendesen levezet egy csomó fuvart.

photo-1530578112678-b5f2e80c2961.jpg

Ezért érdemes az értékelések mellett más utasokkal beszélgetni is - amúgy is a cikk elején ezzel kezdtem, hogy érdemes, de a tapasztalatokat is célszerű megosztani. Még mielőtt ezt a történetet elmeséltem volna, kiderult egy másik szegedi srácról, hogy ő is régóta oszkározik, és neki is csak egy öreg úrral volt negatív tapasztalata - valószínűleg ugyanazzal, mint akivel nekem.

Az Oszkár-ÁFF egyébként azt írja, hogy “7.4. Az utazási célváros elérésekor az Autós köteles az Utast megbeszélés szerint házig vagy közösségi közlekedéssel megközelíthető nyilvános helyig elvinni. Nos, a város beérkezési határa - még ha jár is arra pár busz - erősen kiesik ebből a kategóriából.”.

Érdekes arcok és az Oszkár-baba

Az Oszkár-utak során azért ezeket a rossz tapasztalatokat leszámítva többségében érdekes emberekkel is találkozhatunk. Én egyszer az RTL Gold csatorna reklámfilmjének egyik színésznőjével utaztam egyutt, aki amúgy modell, egy időben kopasz volt, és mesélt a forgatás nehézségeiről, de másoknak volt olyan, hogy egy oszkáros út során találkoztak későbbi munkaadójukkal, és persze számos barátság is köttetett ilyen módon.

De nem csak barátság, szerelem is: voltak többen, akik bizony úgy ismerték meg életem párját, hogy véletlenül melléjük osztotta a sors és egy mobilalkalmazás egy fuvar alatt, sőt, a rendszer blogja szerint konkrétan lehet tudni, hogy ilyen módon már Oszkár-baba is szuletett.

Oszkár utcák és Oszkár terek

Több mint egy éve írtam a DailySzegeden, hogy a szegedi Mérey utcát simán átnevezhetnénk Oszkár utcává, mert az ottlakókon kívül az ott nyuzsgő emberek szinte kivétel nélkul mennek valahová, vagy épp megérkeznek Szegedre. Azóta az utca átesett egy, azt teljes zsákutcaként bezáró felújításon, ami ideiglenesen szétszórta a be- és kiszállási pontokat a városban, de az akadály elhárulásával szinte azonnal visszatalált a telekocsi a Mérey utcába.

telekocsi_merey.jpgNyüzsögnek a telekocsizók a szegedi Mérey utcában Forrás: Google Utcakép

Furcsa, hogy a forprofit transzfercégekkel ellentétben egy másik ipar nem repült rá a lehetőségre: a kereskedelem. Akár a Mérey utcát, akár budapesti Népligetet nézzük, nincsenek kifejezetten oszkározókra specializálódott üzletek. Persze a Népliget nagy és sokféle ember megfordul ott, de a szegedi Méreyre ez olyannyira nem igaz, hogy folyamatosan csődölnek be az ott lévő üzletek, az utak egy jelentős részét mai napig a “volt CBA” elé hirdetik meg - a bolt elé, amely úgy nem tudott életben maradni, hogy anno a legvéresebb vasárnapi zárva tartás alatt is nyitva lehetett a hét utolsó napján.

Az érintett utcák lakóit egyébként megosztja a szolgáltatás - akik panaszkodnak, azok általában azért teszik, mert szemetelnek a sofőrök, utasok, esetleg a megnövekedett forgalom miatt. Ez előbbire nyilván a kultúra önkéntes fejlesztése mellett támogató intézkedések sem lennének értelmetlenek. Új kukák kihelyezésén túl akár direkt erre a célra kialakított terekkel is be lehetne kapcsolódni a játékba - persze ehhez az kellene, hogy jobban menjen az együttműködés az appokat fejlesztő techcégek és az önkormányzatok közt, ami világszerte probléma, de ez a kérdés már messzire visz,

Nem ismerem a sofőrt

Sokan az ismeretlen sofőr miatt ódzkodnak a rendszertől, valamint a biztonság miatt aggdónak. Erre a működtetők általában azzal reagálnak, hogy olvasd el az értékeléseket, amúgy meg a villamosvezetőt sem ismered. Persze meglátszik a rendszeren, hogy alapvetően kell egyfajta nyitottság a kipróbálásához: az utasok döntő többsége huszon-harminc éves.

A másik fontos szempont a nők biztonsága. Erre a tengerentúli konkurens, a fent említett BlaBlaCar (ne legyünk igazságtalanok, itthon is jelen van, de kb. huszadannyi úttal) be is hozott “Ladies Only” járatokat - ahol a sofőr és az összes utas is nő. Csak Puzsér Róbernek ne szóljon róla senki.

A működtetők egyébként az ÁFF-ben megmossák azért kezeiket: “10.1. A Szolgáltató feladata kizárólag az Autósok és Utasok közötti kapcsolatfelvétel megteremtésére korlátozódik. A Szolgáltató nem vállal felelősséget semmilyen, a közös utak során bekövetkezett eseményért, kárért (...)”.

Mindenesetre a bizalomhiány a “sharing economy” Achilles-ínja, de ennek ellenére nagyon sokan vannak okosok, akik szerint szinte minden szektorban ezé a jövő. Persze ahol nem tiltják be, de az oszkározással kapcsolatban egyelőre nem hallani ilyen szándékról.

Címkék: utazás

Hazánkban is elkezd energiaitalt árulni a Pepsi

pepsi_uj_termekek_kep.jpg

Korábban többen cikkeztek róla, hogy a hazai energiaital-szektorba annak ellenére nem lép be a Pepsi, hogy külföldön vannak népszerű márkái, ilyen mondjuk a Rockstar, amelyet külföldi importból (idehaza unikumként taurinnal), cserébe aranyáron pár helyen már régóta kaphatunk.

Most azonban elkezdték árulni hivatalos hazai forgalmazásban is, a dobozon magyar feliratokkal - taurin nélkül. Ezzel szinte egyidőben több hazai Subwayben megjelent a Pepsico szintén világszerte népszerű, de eddig idehaza nem kapható chipsmárkája, a Doritos.

Vannak országok, ahova Hell néven nem engedték be a magyar energiaitalt

Általában egy sok országba exportáló cég szereti a termékeit nagyjából azonos neveken forgalmazni világszerte. Könnyebb így az értékesítés, a marketing, ha pl. a vébén megjelenítenek egy logót, a világ nagy részén tudni fogják, hogy miről is van szó. 

Ugyanakkor a minél több piacot uralni kívánó nagy cégek időnként kompromisszumokra kényszerülnek, hogy egyik vagy másik országba bejussanak. Nem föltétlen olyan komoly dolgokról van szó, mint hogy a Google hajlandó cenzúrázni a keresőjét a kínai kommunisták kedvéért, hanem a névhasználatról.

Van, hogy egy italt bizonyos országokban nem forgalmazhatnak a saját nevén

Van, hogy védjegy-viták miatt (ebbe futott bele a Monster Oroszországban, ahol évekig Black Monster néven futottak, egyszerűen azért, mert a "Monster Energy" nevet más már levédette és használta előttük az országban), de vannak ennél érdekesebb helyzetek is, az egyikkel éppen a magyar Hell cég került szembe.

Ugyanis míg idehaza csak néhány szubkult konteóblog képes tök komolyan leírni, hogy a szikszói italgyárat sátánista gonoszok üzemeltetik, mert egy ördögfejet rajzoltak az aludobozokra és pokolnak nevezik el a terméküket, vannak országok, ahol ezt komolyabban veszik a vallási előírások miatt.

A Hell elég jól alkalmazkodó, úgy is mondhatnám, a jég hátán is megélő, legalábbis megélni és pár évnyi zsíros profitot termelni szándékozó vállalatnak tűnik. Amikor itthon a chipsadó megjelenése miatt drágultak az enegiaitalok, a taurin kukázása mellett nem a kisebb koffeintartalmú termékek gyártása fele indultak el (mint monduk a szintén hazai Bomba a maga nem túl erős 15 milligrammjával), hanem elkezdtek koffeinmentes italt gyártani más helyettesítő anyagokkal, amelynek elvileg azonos volt a hatása klinikai teszteken.

Párszor ittam olyat, nem vagyok szakértő, de (akkor még) éreztem a hatását (ma már a többinek se nagyon érzem). Persze magát az ötletet nem ők találták ki, de idehaza az elsők közt voltak, akik ilyesmivel próbálkoztak, emlékeim szerint még a fővárosban töltött Watt gyártott hasonlót. Az ital annyira nem lett népszerű, utána ki is vezették, de jól mutatta a márka szándékát a kreatív megoldásokra.

28685260_402674426847195_7294922697246085129_n.jpgForrás: Heed Energy Drinks Malaysia

Ezt tették akkor is, amikor már Európán kívül terjeszkedve azzal szembesültek, hogy Hell néven ördögfejecskével bizony egy-két országban nem nagy jövője lesz az italnak. Ezért alternatív neveket és logókat találtak ki. Nehéz innen követni, hogy hol éppen melyik kapható most is, de 

  • Malajziában és Tádzsikisztánban jelenleg is Heed néven kapható az ital, az ördögfejet pedig átmaszkírozták egy jól fésült fiatal srácra (a szó utalhat törődésre, figyelemre és hedonizmusra is), itt a "Gives You Power Like Hell" (korábban a magyar nyelvű reklámokban "pokoli erő minden nap"-ra fordították) szlogent is lecserélték a kevesebb vizet zavaró "Your energy, your life"-ra (a te energiád, a te életed).
  • Izraelben és több arab országban maradt a név, csak az ördögfej-ábrázolás nem mehetett, így azt egy felkiáltójelre cserélték.

Fotók: Dirtydrink Energy

  • Kuvaitban Fire (tűz) néven kezdték el árulni az italt, és az ördögfejet is lángnyelvre cserélték. Itt sem találtam infót arról, hogy a termék kapható-e még, de 2011 árpilisában a legnépszerűbb energiaitalok közt nem szerepelt.
  • Több arab országban pedig faék egyszerűséggel Hello energiaital néven kezdték el árulni, a karikából kikerült az ördögfej, lett belőle O betű. Ez nyilván a legkevésbé problémás, vélhetően ez volt a cég első megoldása a kérdésre. Könnyen lehet, hogy ez már nem kapható, hiszen nagyon triviális a név, így nem csak (a Hellt másoló) energiaitalok, de még áramszolgáltatók is futnak ezen a néven.

Nem is akarta élesíteni a Facebook új funkcióját

Önnél is megjelent a repülős reakciógomb?

Bár korábban a közösségi oldal azt nyilatkozta, nem készít több ideiglenes reakciógombot, sokaknál az elmúlt napokban elérhetővé vált egy elég fura, repülőgépet ábrázoló kis gomb. Komment szekcióban az #addplanereact hashtaget kellett leírni, ezután a megkettőződött a mérges fej reakció, és a másodikra kattintva jött elő a repülő. Az is hamar kiderült, hogy a funkció csak Androidon működik, de ott sem mindenkinek. 

8e59ba27-9bdd-46f0-bc49-b2ea4022e6bd.jpegA legnagyobb kérdés természetesen az maradt: mégis milyen érzületet fejez ki, ha valakinek a bejegyzésére egy repülő a reakcióm? (Emigrálok a hír hallatán? Átrepülök felette?) Könnyen lehet, erre a kérdésre maga a Facebook sem tudja megmondani a választ, a Heavy portál ugyanis azt írja, a cég közleményben kért elnézést. Azt írják: a funkció egy fejlesztői ‘hackaton’ során született, és nem tisztázták le élesítés előtt. A repülő ma reggelre nálam eltűnt, az eddig közzétett ilyen reakciók sem látszanak már, a fenti képernyőmentés tegnapi.

A hack és a maraton szavak összetételéből megszületett hackatonra igazából nincs magyar fordítás (csak szörnyű modoroskodások, “a kreativitás vulkánja”, te jó isten), de igazából annyi a lényege, hogy egy csomó fejlesztő összeül egy maratoni ötletelésre. Itt lehet, azt akarták kipróbálni, hogy kommenttel varázsolhassunk elő új funkciót, de ki tudja. 

Címkék: Facebook IT&Tech

Totál hasztalan a Chrome új frissítése

pawel-czerwinski-710838-unsplash.jpg

A beígért, és engem leginkább a Firefoxra emlékeztető új külsőt még a végleges verzió nem, csak a fejlesztői béta kapta meg, ennek ellenére jött frissítés, mutatom:

chrome_uj.png

Az új verzióban nagyobb a távolság a könyvjelzősáv ikonjai között.

Emiatt kevesebb fér el belőlük. Az ígért új layout elvileg már tényleg az Androidon id használt material design (nagyon rossz wikipédia-fordításban "anyagszerű megjelenés") alapján lett megtervezve. Azért tényleg, mert a jelenlegi is használja már ezt a megjelenést, de most még inkább átszabták. 

Top 6: kapitális félrefordítás a Google-től

Nem egy alkalommal történik meg, hogy nagy vállalatok felületein bizony bakik kerülnek a fordításokba, amikor az eredetiről más nyelvekre fordítják le. A Google szolgáltatásaiból szedtem össze hat ilyet - egy részét azóta sem javították!

internet-search-engine-1519471_1920.jpg

1. Alapbeállítások feltöltése - Upload defaults

A hibák jelentős részének forrása, ha egy szó igeként és főnévként is használható. Ez történt akkor is, amikor a videók feltöltésére vonatkozó alapbeállítások menüpontját fordították. Ugyanis az upload-ot főnévként használták, nem pedig a beállításokat kell feltölteni.

de-miert-akarnank-feltolteni-az-alapbeallitasokat.jpg

Javították már? Igen.

2. Másolási hibakeresés információi - Copy debug info

19402169_1765930536781092_325509818078945912_o.jpg

Ugyanez a helyzet, csak fordítva. Itt a copy-t igeként kellene használni, ugyanis az információkat lehet egy kattintással kimásolni itt. 

Javították már? Nem.

3. Nyaralás - Holiday

A holiday szó angolul nem csak nyaralást, hanem általánosságban véve ünnepet is jelent. Ezt az interneten sokfelé tapasztalhatjuk, hogy elrontják, de a YouTube audiókönyvtárában azért kifejezetten szórakoztató, mert a kategóriában szinte csak karácsonyi zenék szerepelnek.

Javították már? Nem.

4. Keresési beállítások - Search settings

A Google Chrome egyik ősbakijáról van szó, ez a félrefordítás gyakorlatilag az első béta óta velünk van. A szokásos ige-főnév-probléma: a beállítások tetején látható keresés mező természetesen a beállítások közt keres, a search szót itt igeként használták.

Javították már? Végül igen.

5. Chrome Webtárhely - Chrome Web Store

Így hívják angolul azt a helyet, ahonnan témákat és kiegészítőket szedhetsz le a böngésződ alá. Természetesen a store szó ebben a kontextusban áruházat jelent, mégis nagyon hosszú ideig volt webtárhelyként fordítva. 

Javították már? Igen.

6. Módosította a hónapot  - Edited this month

A Google lakossági felhőszolgáltatásában, a Drive-ban a "My Drive" "Saját meghajtó"-ként való fordítása is necces, de a tetején kilistázott legutóbb módosított fájlok esetén sikerült egy ragozási csapdába is beleesni. Az edited this month arra utal, hogy mikor használtuk, tehát a helyes fordítás "Módosítva ebben a hónapban" lenne. Az "ezen a héten" verzió egyébként jól szerepel.

Javították már? Nem.

Már videók is vannak Spotify-on

Most csak az olvasson tovább, aki már elfogadta, hogy a mobilos kommunikáció fejlődésével teljes önfeladás keretében együtt kell élnünk a vertikális videókkal, akik nem tisztelik a kultúránkat, és nem akarnak asszimilálódni. Oké. 

img_2317.PNGSzóval régóta lehet olvasni róla, hogy klipeket tervez a Spotify megjeleníteni, most ezt meg is valósította, pár zenét ha elindítunk, a háttérben elindul teljes képernyőt kitöltően - tehát függőlegesen, igen megcsonkolva a képet - a zene klipje. Ehhez egyébként a mentett zenéim elejére hozzáadott egy plusz számot, amin ezt a csodát megtapasztalhattam, mondjuk ez nekem föl se tűnt, mert gyakran mentek el késő éjjel valahol talált zenéket, amiknek nem emlékszem a címére.

Bár közben rá kellett jönnöm, hogy ha leállítom is megy tovább, mert igazából pár snittet loopol, szóval a cucc jobban hasonlít valami gifes háttérre, mint valódi klipre. Arra ott van a YouTube, itt legalább ki lehet zenehallgatás közben lépni.

Pár nagyobb oldalon már teszteli a Facebook a kommentek "diszlájkolását"

Régóta lehet tudni, hogy jön a Facebookra a YouTube komment szekciójából, vagy pl. a Disqus rendszerből ismert upvote-downvote-rendszer. A videómegosztón ez konkrétan fel-le mutató ujjakkal van jelölve, így lényegében majdnem diszlják, de azért mégsem az.

A klasszikus értelemben vett diszlájk azon funkciók közé tartozik, amit ugyan sokan szeretnének, a Facebook sosem fog bevezetni, mert okoz így is elég frusztrációt az embereknek, lehet utálni egymást komment szekcióban, nem akarja ezt egy egygombos verzióval is megerősíteni. 

Most tényleg a fent említett két rendszerhez hasonló fel-leminősítő rendszer jön, amit pár nagy oldalon már tesztel is a Facebook, amúgy sem tervezték egyelőre személyes profilok alá bevezetni. Korábban azt lehetett olvasni, hogy a leszavazott kommentek nem jelennek meg nekünk, opciókat kapunk a jelentésére az adminisztrátornak, vagy a Facebooknak, és az admin alapból értesül. ha valamelyik komment sokaknak nem tetszik. Ezekből most azonban egyik sem látszik, mondjuk az admin gondolom, értesül ezekről.

sp_updown_censored.jpgEz az oldal például éppen a csoportját linkeli egy poszt alá - ez négy ember szerint hasznos

Érdekesség, hogy a reakciógomboktól ez függetlenül működik, mondjuk nem tudom, hogy fogja valaki értelmezni, ha egyszerre angry reactolom, és upvote-olom, esetleg beimádomolom, és közben leszavazom a kommentjét. Továbbá a saját hozzászólásaim is értékelhetem, ami furcsa, de a többi rendszerben is így van.

Nagyon kínos magyarázkodásoktól ment meg minket egy apró Facebook-újítás

Megtörtént már veled, hogy egy szöveget akartál Facebook chat-ablakba bemásolni, de a kopipészt valamiért nem vett be valamit, és a vágólapon lévő legutóbbi schreenshotot küldte el, ezáltal pedig jobb esetben csak jót röhögtek rajtad, rosszabb esetben privát üzeneteid látta egyszerre egy hatvanfős groupchat, ami aztán okozott kellemetlen perceket?

Ha igen, most örülhetsz.

Eddig ugyanis ez azért történt meg, mert a szövegekkel ellentétben ha egy kép volt épp a vágólapodon, akkor ha belekattintotál az üzenetbe, a Ctrl+V lenyomásával automatikusan elküldte azt, nem volt mese, míg a szöveget csak egyszerűen beillesztette, Enter lenyomása nélkül nem küldte el.

messenger_copypaste.pngMost ez végre megszűnik, ami nekem személy szerint biztos jó hatással lesz az idegrendszeremre, ugyanis a Ctrl gombom néha kihagy, így kopipésztelés előtt nemegyszer az omniboxba illesztettem be küldés előtt, nehogy valami más érjen célba, mint amit szerettem volna. 

Innentől kezdve a sima feltöltős vagy drag&drop-os képküldéshez hasonlóan a vágólapról bemásolt képeket is csak Enter után küldi el. Így egyébként szöveget is tudunk közvetlen mellé írni, eddig ezt sem lehetett.

Helyi ízekkel száll fel a hipsztervonatra a Coca-Cola

Egyszerre logagolná meg a kézműves termékek iránti egyre növekvő őrületet és keltene nosztalgiát az egykori kisüzemi palackozás iránt az óriáscég két új termékével. img9141_rendition_584_389.jpgFotó: coca-colacompany.com

Az amerikai kólásdobozok miért nagyobbak?

Bár azt a feltételezést, hogy a magyar kóla rosszabb minőségű, mint a nyugati, minden próba ellenére nem nagyon sikerült bizonyítani, aki ivott már az utóbbi idehaza is népszerű, valamilyen különleges ízvariánsú import üdítőt, annak feltűnhetett, hogy a tengerentúli alumíniumdobozok nagyobbak egy...

A kaliforniai málnával és georgiai barackkal ízesített termékek az egész USA-ban kis 12 unciás üvegpalackokban kaphatók (ez egy üdítősdoboz tengerentúli szabvány mérete, erről itt olvashat).

"Ezek az üdítőkülönlegességeink különösképpen azok számára lehetnek vonzók, akik kedvelik a kézműves ízeket, és szeretnek válogatott ételeket és üdítőket megkóstolni"

- mondta róla Lillian Norton, a Coca-Cola innovációs részlegének vezető márkamenedzsere.

Nálunk a kóláscég jelenleg erősen a Zero termékeket erősíti idehaza, de akar ilyen változatban is érdekes lenne mondjuk ceglédi kajszibarackkal vagy szomolyai feketecseresznyével ízesített verziót kóstolni.

Címkék: Marketing