Reklám célú társadalom

Helyi ízekkel száll fel a hipsztervonatra a Coca-Cola

Egyszerre logagolná meg a kézműves termékek iránti egyre növekvő őrületet és keltene nosztalgiát az egykori kisüzemi palackozás iránt az óriáscég két új termékével. img9141_rendition_584_389.jpgFotó: coca-colacompany.com

Az amerikai kólásdobozok miért nagyobbak?

Bár azt a feltételezést, hogy a magyar kóla rosszabb minőségű, mint a nyugati, minden próba ellenére nem nagyon sikerült bizonyítani, aki ivott már az utóbbi idehaza is népszerű, valamilyen különleges ízvariánsú import üdítőt, annak feltűnhetett, hogy a tengerentúli alumíniumdobozok nagyobbak egy...

A kaliforniai málnával és georgiai barackkal ízesített termékek az egész USA-ban kis 12 unciás üvegpalackokban kaphatók (ez egy üdítősdoboz tengerentúli szabvány mérete, erről itt olvashat).

"Ezek az üdítőkülönlegességeink különösképpen azok számára lehetnek vonzók, akik kedvelik a kézműves ízeket, és szeretnek válogatott ételeket és üdítőket megkóstolni"

- mondta róla Lillian Norton, a Coca-Cola innovációs részlegének vezető márkamenedzsere.

Nálunk a kóláscég jelenleg erősen a Zero termékeket erősíti idehaza, de akar ilyen változatban is érdekes lenne mondjuk ceglédi kajszibarackkal vagy szomolyai feketecseresznyével ízesített verziót kóstolni.

Címkék: Marketing

Az amerikai T-Mobile és a világ legrosszabb névválasztása

Gyakori jelenség, hogy egy telekommunikációs szolgáltató ügyfelei panaszkodnak, ha egy konkrét céggel való megállapodás után a konkurencia termékeit nem nagyon támogatják, legyen szó online tévézésről, zenehallgatásról, vagy éppen mobilfizetésről. A kérdés a netsemlegesség problémáját is felveti, mondjuk a tengerentúlon ezt épp most szűntették meg egészen érthetetlen okokból. Mindenesetre ilyenkor a szolgáltató válasza általában, hogy ne aggódjanak, és leírja, mennyire szuper az egy beprotezsált alkalmazás. Idáig nem is lenne túlzottan érdekes, ez történt az amerikai T-Mobile-lal is (ott megtartották a nevet, mivel vezetékes szolgáltatásokat arrafelé nem nyújtanak), azonban valami különösen viccessé tette az erről szóló Twitter-bejegyzéseket.

c_3zujkxoaazcek.jpg

c_vxhlwxkaanjgx.jpg

screen-shot-2013-05-16-at-10_41_13-am.png

A támogatott szolgáltatás neve ugyanis ISIS volt.

Teljesen véletlenül sikerült úgy elnevezni, mint az akkorra már világszerte hirhedt terrorszervezetet, az úgyneveztezett Iszlám Államot. A nevet nyilvánvalóan korábban adták, de még egy sor posztot elküldtek, míg végül az alkalmazást átnevezték egy már nem félreérthető Softcard-ra.

Unja az embertelen migránsozást? Ezt a kiegészítőt Önnek találták ki!

Egy ismeretlen programozót illeti a dicsőség, aki írt egy kiegészítőt Google Chrome alá, amely egy gombnyomásra kicseréli egy weblapon mindenhol a "migráns" szót "emberre". Nagyon másképp fest így mondjuk egy átlagos Origo-főcím is, bár sajnos a névelőkkel még nem tud mit kezdeni:

9650353abad53d7a50b3fb14060f9ec8.png

Azért ismeretlen a programozó, mert a "Viktor programozik" oldalra tették föl azzal a leírással, hogy

"Elkezdtem programozást tanulni gondolva a kormányzás utáni nyugdíjas éveimre. A kormányzás alatt sajnos nem sikerült félretennem annyit, hogy a családomnak a megszokott életszínvonalat tudjam biztosítani."

A plugin innen letölthető Chrome alá.

Kiterjesztett valósággal hackelte meg a Jobbik a Fidesz keritésvágós plakátjait

A nyáron a DiákFeszt kommunikációja során általam is használt LayAR-alkalmazást ráküldte a Jobbik a Fidesz legújabb kerítésvágós plakátjaira, ennek eredményeképpen ha az applikációval (letölthető iOS-re itt és Androidra itt) valaki beolvassa a plakátot, és van internetelérés a mobilján, akkor a plakát átváltozik az ellenzéki párt mozgóképes hirdetésévé, amely az eredetit cáfolja. Ebben először Lázár mondja azt a Jobbik-közeli N1TV kérdésére, hogy kampányidőszakban lényegében nem baj, ha egy plakát állítása nem igaz, majd jobbikos politikusok mondják el, hogy a kerítést valóban kritizálták, de nem lebontani szerették volna, hanem még ezen kívül határőrséget is felállítanának.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt korábbi hasonló akciójától eltérően a LayAR nem a párt saját alkalmazása, azt világszerte rengetegen használják a többi AR-appal együtt (a legnagyobb konkurensek a hazai marketinges cégek AR-kampányainál leginkább tolt Lara, a Zappar, Blippar, stb..) A LayAR annyiban tűnik ki a sorból, hogy különösebb hozzáértés nélkül, egy elég olcsó áron bárki készíthet vele virtuális valóságot tartalmazó nyomtatott és online felületeket. Feltöltesz mondjuk egy nyomtatott plakátot képként, kiválasztod, milyen videóvá, zenévé, galériává, linkké, egyébbé éledjen meg a telefon képernyőjén, amit ezután bárki elér ha beolvassa a készülékén. A párt annyit csavart ezen, hogy a már meglévő kormánypárti plakátot töltötte föl, és ahhoz adta hozzá saját videóját. Hogy mi az a kiterjesztett valóság, azaz az AR, arról itt írtam korábban hosszabban.

(via Alfahír)

„Csak vicc volt, bazmeg!”

A közösségi oldalak nem értik a szarkazmust és az abszurd humort, de a felhasználók többségének leesett, hogy a mosókapszulákat nem kell tényleg megenni.

Azért megnyugtatott, hogy egy szűk kisebbséget és néhány idióta influencert leszámítva a többségnek azért leesett, hogy a tide pod challenge csak az abszurd humor része, és a többség azért nem akart a való életben is mosókapszulákat ropogtatni. Persze maga a jelenség egyáltalán nem új, a hypo és egyéb tisztítószerek elfogyasztása, mint öngyilkossági mód régi mém, a folttisztító szer nevének és a Light kóla tengerentúli előtagjából kreált Diet Clorox-ból például még iPhone-tokot is lehet rendelni, és a többség egyáltalán nem gondolja komolyan. Legalábbis nem úgy.

Az egyik amerikai portál az első világháború utáni dadaizmushoz hasonlítja a mostani Y-generáció abszurd humorát, a mára már szinte normie-vá, azaz mainstream mémmé váló öngyilkosságra buzdító mémeket. E szerint a mi generációnk szemben az előzővel egyre több stresszel, egzisztenciális nehézségekkel néz szembe, a szüleinkkel lakunk tovább, mint korábban valaha, és akkor még szóba se jött a klímaváltozás vagy Donald Trump elnöksége.

Ezekre a problémákra, az identitásválságra lett a válasz a mémek, melyek a lét értelmetlenségéről, annak fájdalmáról és szenvedés mivoltáról szólnak. Ezek egyrészt adekvát módon lyukadnak ki az öngyilkosság abszurd „magasztalásában”,

de az sokkal inkább társadalomkritika, mint valós közvetlen segélykiáltás.

Persze nem elfelejtendő, hogy a mémek egyik nagy otthona a prosztóságáról híres 4Chan – innentől kedve nem csak e téren igyekeznek abszurdak és sokkolóak lenni, de sokszor szándékosan a cél, hogy egy-egy mém minél többeket sértsen meg, ugyanis minden szempontból fesztegetni akarják saját határaikat ezek készítői. Mivel a Facebook és a többi közösségi oldal még az alapszintű ironiát se nagyon érti, az ilyenek természetesen a torrent oldalakhoz hasonlóan napi szélmalomharcot vívnak a letiltásokkal.

Hogy mi következik ebből? Semmi.

Pont ez a lényeg: a következmény-nélküliség. Sokan részben ebből vezetik részben le a brexitet és – ad absurdum – Trump hatalomra kerülését is. De nem ez az egyetlen közös pontja a politikával: ha valahol probléma, hogy a felhasználók nem értik, mi a komoly és mi nem, az itt van, és ehhez nem is kell messze mennünk.

Az amerikai kólásdobozok miért nagyobbak?

pepsi_1.JPGBár azt a feltételezést, hogy a magyar kóla rosszabb minőségű, mint a nyugati, minden próba ellenére nem nagyon sikerült bizonyítani, aki ivott már az utóbbi idehaza is népszerű, valamilyen különleges ízvariánsú import üdítőt, annak feltűnhetett, hogy a tengerentúli alumíniumdobozok nagyobbak egy picit mint az európaiak.

Mindez azonban nem a multik Európa-ellenes összeesküvésében szerepel, az ok ennél sokkal prózaibb:

az eltérő mértékegységek használata.

Az öreg kontinens aludobozainak űrtartalmát ugyanis milliliterben mérik, abból is 330 jut egy ezüstkannába. A tengerentúlon azonban folyékony unciát használnak, ebből az ehhez hasonló méretű dobozba 12-t töltenek.

A legtöbb esetben zárójelben ezt feltüntetik ml-ben is, de a jelzett 355 ml csak egy kerekített adat, nagyjából 354,8 milliliterrel egyenlő. Ha már itt tartunk, az európai doboz az Államokban 11,2 fl oz-nak felel meg.

A rocksztárok tényleg egész nap energiaitalt isznak?

Bár a clickbait riogatásokkal szemben egy-két doboz energiaitaltól ha nem vagy rá érzékeny, semmi bajod nem lesz, a napi maximális mennyiséget tényleg nem szabad túllépni. Azonban hogy bírják akkor azok a turnézó zenekarok, akiken azt látjuk, hogy reggeltől estig a szponzorok energiaitalait isszák? Nos, van egy kis trükk a dologban.

bs8m2wkcaaaeagq.jpgA Breathe Carolina zenekar frontembere egy koncerten lehűti magát (Fotó: Brian Puninske)

Az a legtöbbször ugyanis nem energiaital, hanem sima víz.

A Monster, és néhány másik nagy, de főként inkább a tengerentúlon ismert cég ugyanis gyárt majdnem azonos dobozokba töltött sima vizet is, amit aztán hajnalig ihatnak, úgy, hogy nem fognak szívleállásban meghalni a harmincadik doboz után se, de a látvány és a reklám érték megmarad.

522893_543582242334377_706632689_n.jpg

Árulkodó lehet, hogy nagy melegben, kimelegedve gyakran magukra is locsolják a doboz tartalmát sokan, amit azért az eredeti cukrozott és általában buborékos itallal nem biztos, hogy megtennének. Ezeket az ún. „tour water” dobozokat kereskedelmi forgalomban nem lehet kapni, így gyűjtők számára extra ritkaságnak számítanak, és időnként horribilis összegekért kelnek el tele vagy akár üresen ilyen kannák az eBay-en és más oldalakon.

A jelenségen az internetezők rendre meglepődnek, egyesek marketing-összeesküvést kiáltanak, mások megnyugodnak, hogy kedvenc rock-idoljuk nem fog szívrohamot kapni. Azonban néha maguk a zenészeket, akik kapják is meglepetésként éri. Egy bandatag egy beszámoló szerint egy fárasztó este után szomjasan bontotta fel a szörnykarmolásos dobozt, és várta a közkedvelt frutti-ízt, ám ahelyett megdöbbenésére csak sima csapvíz fogadta.

(Forrás: MTV.com)

Tudja, miért szüntette meg a Coca-Cola a 2 literes palackokat?

A legtöbben úgy tudják, hogy egy egyszerű burkolt áremelésről volt szó csupán, mint a 4 decis sör esetén, pedig ennél érdekesebb a sztori. A helyiek árpolitikája és az anyacég központi akarata közötti ellentét szülte végül az új kiszerelést.

coca-cola-175-os-kisebb-palack.jpg

Pár éve ugyanis a Coca-Cola európai anyavállalata új igazgatót kapott, aki nem sokkal beiktatása után egyik első intézkedésében előírta, hogy

a kontinensen sehol sem adhatják egy eurónak megfelelő összegnél kevesebbért a két literes kólát.

Nos, ez a magyar vállalatnak nem tetszett. Igaz csak egy kicsivel akarták lejjebb tartani az árakat, csak annyi volt a céljuk, hogy az akkori 304-5 forintos euróárfolyam (ami mint tudjuk később a 320-at is közelítette nem egyszer) helyett a pszichológiailag bűvös 299-es áron értékesíthessék a fogyasztóknak a 2 literes nedűt.

Az anyacég azonban ebbe nem akart belemenni, a magyar piacot egyszerűen túl kicsinek tartották ahhoz, hogy emiatt módosítsák a frissen bevezetett központi előírást. Erre a magyar leányvállalat új ötlettel állt elő: ha az árat nem emelhetik kicsit kevésbé,

akkor kisebb lesz a palack.

Így ugyanis az egységáron hozni tudják az elvárt szintet, viszont ha a 2 literes termékeket lecsökkentik negyed literrel, akkor az 1,75-ös italok árát valamivel 300 alatt meg tudják szabni. (Az ajánlott fogyasztói ár végül egyébként 289 lett, nyilván ennél a kiskereskedők adhatják drágábban, ilyenkor szokták lematricázni a címkén szereplő ajánlott árat.)

Ezzel egy időpontban lett a 2,5 literesből is 22 és fél decis. Ahogyan ettől függetlenül korábban az egyliterest pedig – csak hogy a félliteres maradjon az egyetlen érintetlen “klasszikus” – megemelték 1,25-re, ami nem tűnt a legjobb ötletnek, mert a régi, alacsonyabb literes palackokra méretezett hűtők polcaira egyszerűen nem fértek be az új flakonok.

A központi utasítás erre az lett, hogy akkor tegyék be fektetve egymás tetejére a flaskákat, amit a mai napig láthatunk több kisboltban. Ez azonban nem csak a címkék kihelyezett reklámértékét veszi el, de babrálhatunk is a kupakok között, míg mondjuk a bolt sarkának félhomályában megkülönböztetjük a klasszikus kólát a cukormentestől.

Címkék: termék Marketing

Mit isznak a tengerentúlon szikvíz helyett?

Azt tudjuk, hogy a angolul a soda szó nem szódát jelent, hanem minden szénsavas üdítő összefoglaló neve, de pontosan mit bontanak fel az USA-ban, ha egy kis bubis vízre vágynak?

bottle-2032980_1920.jpg

Először is nézzük meg, mi mit iszunk, van a hagyományos szódavíz, amikor is kvázi csapvízbe nyomnak szénsavat (ez a termék ami hungarikum), vannak természetesen szénsavas források, amelyek vizét palackozzák, és vannak szénsavmentes ásványvizek, amelyekhez szén-dioxidot adnak hozzá. Magyarországon ezt a kettőt nemigen szoktuk élesen elkülöníteni. Nézzük, az Egyesült Államokban milyen neveken és pontosan mik futnak!

Mineral Water,

azaz ásványvíz – ez idáig rendben is volna, hiszen mindenki látott már többnyelvű címkét, tudjuk, mit jelent magyarul. Csakhogy ez alatt leginkább a természetes módon buborékos, ásványi anyagokat tartalmazó termékeket értik, tehát olyanokat, amik nem tartalmaznak mesterségesen gépileg hozzáadott szénsavat. Ez a legdrágább, így ezt nem szokták koktélokba tenni. 

Club Soda

Nagyon hasonló, hiszen lényegében ez is ásványvíz, csak ez már gépileg beleoldva tartalmazza a szén-dioxidot. Ettől még ugyanúgy vannak benne ásványi anyagok. A nevére a Google szódavizet ad ki magyarul, de emiatt beláthatjuk, hogy ez elég pontatlan fordítás.

Seltzer water608ba4ed6571dbf398e7f43f8fae1854a5012d8f.jpg

Na, ez a magyar szóda megfelelője, annyi a különbség, hogy ezt ott PET-palackban és aludobozban árulják, nem szifonban. Nincs lényegi ásványianyag-tartalma, és mesterségesen adják hozzá a szénsavat is. Ezzel szeretik a koktélokat keverni, mivel a legolcsóbb a hármasból.

Olyan márkák portfóliójának részei ezek is a tengerentúlon, mint a Schweppes, vagy a Kinley, melyek itthon is jelen vannak. Érthető, hogy mondjuk Magyarországon nem próbálkoznak a tonik mellé Schweppes szódát kitenni a polcra. Természetes ásványvizeket (legtöbbje a club sodának felel meg) forgalmaznak ezek a cégek is, de ezeket általában az adott ország vizével teszik, és egyedi névvel.

Érdemes megfigyelni, hogy mondjuk a Coca-Cola ásványvizei már nagyjából mindenhol ugyanúgy néznek ki, csak a név maga más. Mondjuk, hogy a NaturAqua-ban mi a magyaros, azt nem tudom.

(forrás: The Huffington Post, fotó jobbra: thekitchn.com)

Címkék: marketing termék
süti beállítások módosítása